Egyik este a szokásos munka után

(ÜLJ,


FEKSZIK,


HOZZÁM...
ehh de uncsi már, de a jutalom kaja azért jól esik) a gazdi valami furcsa dologgal a kezében jelent meg.


És igen, megkaptam életem legjobb játékát: egy kötelet.
A kötél sok mindenre jó:

lehet rángatni a gazdi kezéből kifele,


lehet csimpaszkodni rajta (a gazdi itt nagyon féltette az ujját, de hiába, most nem haraptam rá),


lehet vele ész nélkül rohangálni,


lehet rázni,


és legfőképpen lehet rágcsálni!


Multifunkciós játék. Alig akartam elengedni. Nem értem, miért nem hagyják itt nekem egész napra. Nem enném meg (nagyon). Köszi gazdi!