Röff. Don Diego de la Dinnye jelentkezik.Én lenni amerikai staffordshire terrier. Lenni okos, szép satöbbi. De ezt majd mindenki úgyis meglátja az itt található képekből.
Sok minden történt, mióta utoljára itt jártam. A hasam még mindig szépen kerekedik, de azért már erőteljesen izmosodom is. Van egy kolléga is az új lakhelyemen - néha rámfenyít, amikor kajáról van szó, de ha megnövök, akkor visszafenyítem.
Rólam kevés szó esett mostanában.
Már csak négyen maradtunk az eredeti kilences felállásból:
Pici, Foltos, Houdini és jómagam, DiegoMalacka.
Amint látható, átvettem Boci szerepét a táplálkozási láncban :) Én eszek először (és lehetőleg csak ÉN). A gazdiék el is szoktak…
Houdini nagyon tud pózolni.
Vagy pofákat vágni.
Vagy éppen vigyorogni is nagyon szeret. De ezt már láthattuk tőle.
De a szabadulásért is megtesz bármit, átgázol testvérein :)
A szaladgáláson kívül nagyon szeretjük megtömni a hasunkat.
Etetéskor mindig nagy tumultus van.
Azt hiszem, legkedvesebb szórakozásunk egymást kitúrni a tálból.
Boci morogva zavart el mindenkit a táltól.
Mostanában nagyon sokat szaladgálunk, és előszeretettel próbálgatjuk fogainkat egymás fülén-farkán.
Saját testi épségünkkel sem törődünk, ha egy jó kis harapós-fogócskáról van szó.
Az utóbbi időben nagyon meleg van. Megpróbálunk árnyékot találni magunknak, ugyanis néha már a házikó alatt sem elég hűvös. Houdini kaja után elaludt az árnyékban, de arra ébredt, hogy a fülét már szinte leégette a nap.
Legutóbbi beleugatás