Amikor a gazdi kijön hozzám a házból, akkor két dolog történik általában:

Hol a kajám? Éhes vagyok! (ez mindig igaz rám)

vagypedig:

Hol a labdám? Jáccani akarok!

A gazdi egy ilyen kék akármit szokott dobálni, amit ő labdának hív, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak addig a percig volt labda formája, amíg a számba nem vettem. Nem bírta sokáig.

Szóval a gazdi dobálja, én meg visszahozom neki

már amikor, mert legtöbbször inkább elszaladok mellette, és viszem egy nyugodt helyre, rágcsálni...

Ha épp nincs kedvem rágcsálni, akkor átveszem a labda szerepét, és pattogok

kicselezem a gazdit

és mégiscsak elviszem egy kör rágcsálásra ezt az izét a számban.

Fincsi volt, de most már jöhet valami rendes kaja is...