Erősen süt a nap, mi meg azt sem tudjuk, hova bújjunk előle. A gazdi eddig nagyon elfoglalt volt, valami káegy miatt. Miaza káegy?
Na mindegy, amikor éppen nem hőbörgünk, akkor a hűvös, árnyékos lépcsőn fekszünk, és várjuk a gazdit.
A gazdi viszont alig foglalkozik velünk, valami sztahanovista érdemrendre hajt. Biztos finom lehet, ha ennyit dolgozik érte. Mi meg unatkozunk.
Délután a gazdi megint átvitt anyukámhoz, ahol ismét ott volt a testvérem.
Úgy lefárasztott a nagy rohangálás, hogy átaludtam a nagy színes-durranós dolgokat, amik este pukkangattak az égen.
Legutóbbi beleugatás